Alapszabály

A
PILISI ÖSSZEFOGÁS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelményeknek megfelelően az alapítók elhatározták a PILISI ÖSSZEFOGÁS EGYESÜLET létrehozását.
Az alapítók 2006. április 1. napján az alábbi alapszabályt fogadták el.

II.
AZ EGYESÜLET, MINT KÖZHASZNÚ SZERVEZET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

III.
A TAGSÁGI VISZONY

IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

V.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

VI.
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

VII.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

VIII.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

IX.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

X.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) Az Egyesület neve: Pilisi Összefogás Egyesület
Az Egyesület angol nyelvű elnevezése: Democratic Solidarity of Pilis

2.) Az Egyesület székhelye: 2721 Pilis, Táncsics u. 29.

3.) Az Egyesület működési területe: Pilis Város közigazgatási területe

4.) Az Egyesület jogállása: közhasznú társadalmi szervezet

Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére bármely elnökségi tag jogosult.
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Az Egyesület a közhasznúsági nyilvántartásba vételt jelen alapszabály benyújtásával egyidejűleg kéri a Bíróságtól.

5.) Az Egyesület pecsétje: köriratban: Pilisi Összefogás Egyesület

Vissza a lap tetejére

II.
AZ EGYESÜLET, MINT KÖZHASZNÚ SZERVEZET
CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

Az Egyesület tömöríti mindazon pilisi és Pilisről elszármazott személyeket, akik készek önzetlenül tevékenykedni a város természeti, környezeti, kulturális értékeinek védelmében, a hagyományok ápolásában, sportéletének bővítésében, a település szépítésében és fejlesztésében. Élővé tenni a pilisi közéletet, erősíteni a lakosság szülőhelyének, otthont adó környezetének szeretetét, a lokálpatriotizmust. Együttműködik a helyi hatóságokkal, oktatási intézményekkel, egyházakkal, civil, valamint kistérségi, regionális és országos kulturális, természetvédelmi, környezetvédelmi, sport és településfejlesztési szervezetekkel. Céljait a város polgáraival együttműködve kívánja megvalósítani.

Az Egyesület céljai:
1./ A különböző társadalmi csoportok, gazdasági szereplők elképzeléseinek megismerése, és az ehhez kapcsolódó hosszú távú stratégiai tervek kidolgozása.
2./ A város arculatának javítása, tisztábbá, barátságosabbá tétele parkosítással, virágosítással és játszóterek építésével.
Kerékpárutak kialakítása a szomszédos települések között és a városon belül.
Helyi környezetvédelmi akciókban való részvétel.
3./ Szociális tartalmú, innovatív civil kezdeményezések támogatása, amelyek erősítik a helyi közösség szolidaritását, egymás iránti felelősségét, valamint segítik a hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének megvalósulását.
4./ A helyi oktatás színvonalának Európai Uniós szintre emelése.
Megfelelő anyagi feltételek esetén a későbbiekben egy felnőtt oktatási és tréningközpont, valamint egy K+F (Kutatás és Fejlesztés) központ és KKV-t (Kis- és Középvállalkozás) támogató centrum létesítése.
5./ Kulturális kezdeményezések, rendezvények támogatása.
Művelődési és szórakozási lehetőségek, intenzív sport-szabadidő tevékenységek, vendéglátás megteremtése.
6./ Bánhegyi Ferenc néptáncművész és sportember tiszteletére "Bánhegyi Ferenc emléknap" évenkénti megtartása.
7./ Helyi vállalkozások gazdasági erősödésének, versenyképességének támogatása, érdekképviselete, informálása, és a helyi foglalkoztatottság növelése.
8./ Mezőgazdaság és turizmus összekapcsolása, a kihasználatlan mezőgazdasági területek átalakítása a rekreációra alkalmas natúrtájakká, segítve a falusi turizmus és az ehhez szorosan kapcsolódó idegenforgalom kialakulását.
9./ A térségben felnövekvő új nemzedék identitás tudatának fejlesztése, a fiatal korosztály helyzetének javítása, társadalmi programokba bevonása.
10./ Együttműködés kialakítása a kelet-közép-európai régióban hasonló céllal létrejött szervezetekkel, valamint állami és önkormányzati szervekkel.

Az egyesület tevékenysége
Kezdeményezéseivel, javaslataival, pályázati lehetőségek kihasználásával elősegíti a kitűzött célok megvalósítását.
Közreműködik az egyéni kezdeményezés alapján felmerülő, a célokhoz kapcsolódó problémák megoldásában.
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület a fenti céljai megvalósítása érdekében, közhasznú tevékenysége során az 1997.évi CLVI. törvény 26.§ c. pontja szerint az alábbi tevékenységeket folytatja:

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- kulturális tevékenység,

- kulturális örökség megóvása, hagyományőrzés

- műemlékvédelem,

- természetvédelem, állatvédelem

- környezetvédelem,

- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

- sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.

Vissza a lap tetejére

III.
A TAGSÁGI VISZONY

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik rendes tagként azok a természetes és jogi személyek, illetőleg - tiszteletbeli és pártoló tagként - azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik.

Az Egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság (természetes és jogi személyek)
b) tiszteletbeli tagság (természetes és jogi személyek)
c) pártoló tagság (természetes és jogi személyek)

1.) A rendes tagság
Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes és jogi személy, aki belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti.
A belépési nyilatkozatot az Elnökségnek kell benyújtani. A kérelmet az elnök terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás, jogi személy tagok képviselőik útján gyakorolják.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály, valamint egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

2.) A tiszteletbeli tagság

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet - az Elnökség felkérése alapján - az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja.
A jogi személy tiszteletbeli tag képviselője útján gyakorolja tiszteletbeli tagságából eredő jogait, és teljesíti kötelezettségeit.
A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.
A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A jogi személy tiszteletbeli tag képviselője útján vesz részt a Közgyűlésen.
A tiszteletbeli tag kötelessége az Egyesület Alapszabályának betartása.

3.) A pártoló tagság

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.
A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható.
A pártoló tag kötelessége az Alapszabály betartása, továbbá a vállalt támogatás nyújtása.

4.) Az egyesületi tagság megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
b) a tag fegyelmi határozattal történő kizárásával fegyelmi eljárás során, ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti;
c) az éves tagdíj befizetésének elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal) az Elnökség törléssel törölheti;
d) a tag halálával, jogi személy tag megszűnése, megszüntetése esetén.

A tagság megszűnik kilépéssel, ha a tag ezirányú szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti.

A kilépés az Elnökségnek történő bejelentéssel egyező időpontban hatályos. A kilépő tagnak a tagnyilvántartásból történő törléséről a Titkár haladéktalanul intézkedik.

Bármely tag kizárható a tagságból, ha az Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, illetőleg ha tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Az Egyesület keretében tag nem végezhet politikai tevékenységet, ezen szabály megszegése a tag Egyesületből való kizárását vonja maga után. A tagok kizárása az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség
határozata ellen a tag a határozat igazolt közlésétől, illetőleg kézbesítésétől számított tizenöt (15) napon belül a Közgyűléshez fellebbezhet.
Az a tag, amelynek tagsága kizárás révén szűnik meg, csak arra az időre köteles a tárgyi folyó pénzügyi évben a tagsági díjat megfizetni, amikorra nézve az Elnökség kizárást kimondó határozata jogerőre emelkedik.
Amennyiben a tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességet követően nem tesz eleget, az Elnökség 30 napos határidő kitűzésével írásban felhívja a teljesítésre.
A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi.
A 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség utasítására a Titkár törli a tagot a nyilvántartásból (törlési határozat), a törléssel megszűnik a tagsági jogviszony.
Mindezekről a Titkár a tagot írásban köteles értesíteni.
A törlési határozat ellen a tag tizenöt napon belül a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

A természetes személy tag halálával ill. jogi személy tag vagy szervezet jogutód nélküli megszűnésekor a tagság megszűnik, ebben az esetben a Titkár gondoskodik a tag nyilvántartásból történő törléséről.

Vissza a lap tetejére

IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1.) Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) Ellenőrző Bizottság

Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök
b) alelnökök
c) titkár
d) elnökségi tagok

Az Egyesület tisztségviselője, illetve az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

2.) A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés összehívása

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet.
A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni. Az Egyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét és a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. rendelkezései szerint elkészített beszámolót.
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli.
A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, az átvételt igazolható módon, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

A Közgyűlés határozathozatala

A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a+1 fő jelen van.
Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely - a megjelent tagok számára tekintet nélkül - határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés - az eddig megjelölt feltételek esetén is - csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.
A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök elnököl.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek.
A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést, amelyet a jelenlévők kétharmados többséggel fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Összeférhetetlenségi szabályok

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Közgyűlés határozatainak nyilvánossága 

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye).
A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.
A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint az Egyesület internetes honlapján megjelenteti
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén - az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A Közgyűlés az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, Ellenőrző Bizottságot, valamint tisztségviselőit: az elnököt és az alelnököket, elnökségi tagokat, ellenőrző bizottsági tagokat, valamint az Egyesület titkárát;
b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
c) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
d) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
e) elbírálja másodfokon az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést;
f) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
g) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;
h) Az Elnökség éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása;
i) éves költségvetés megállapítása;
j) döntés a befizetett, átutalt támogatások felhasználásáról,
k) egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása.

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig, kétharmados többséggel történik.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület a közhasznúsági jelentést internetes honlapján is közzéteszi.

3.) Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 7 tagú Elnökség látja el.
Az Elnökség tagjai az elnök, a két alelnök, a titkár és a három elnökségi tag.
Az elnökségi ülésre - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatóak meg.

Az Elnökség a Közgyűlések közti időben irányítja az Egyesület munkáját, dönt minden, a hatáskörébe utalt kérdésben ill. minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt köteles beszámolni, döntéseit és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

Az Elnökség tagjainak megválasztása, a tisztség megszűnése

Az Elnökség tagjait, ezen belül az elnöki, alelnöki és titkári tisztséget betöltő személyeket e tisztségükre is a Közgyűlés öt évre választja, amely megújítható. Megszűnik az Elnökség tagjának megbízatása:
a) a megbízás időtartamának lejártával
b) az elnökségi tag halálával
c) visszahívással
d) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével
e) lemondással

Az Elnökség tagja az alapszabállyal, illetve a Közgyűlés határozataival nem összeegyeztethető magatartása miatt a Közgyűlés többségi határozatával hívható vissza.
Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.

A lemondás hatályossá válásáig a tag a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. Az elnökségi tagság megszűnése esetén a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

Az Elnökség tagjai az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Összeférhetetlenségi szabályok:

Az Elnökségben nem vállalhat tisztséget az a személy, akinek személye, vagy tevékenysége az Egyesület céljainak elérésével, az Egyesület működésével, vagy az Elnökség működésével összeférhetetlen.
Az Elnökség tagja nem lehet tagja egyik pártnak sem, politikai tevékenységet nem végezhet.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Elnökség működése

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.
Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
Az elnökségi ülés napirendet is tartalmazó meghívóját az elnökségi tagoknak 8 nappal az ülés előtt írásban, az átvételt is igazolható módon kell megküldeni.
Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50%+ 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén - legkésőbb 18 napon belül - az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 50%-a+1 fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

- az egyesületi tevékenység irányítása,
- az Egyesület éves költségvetésére és a tagdíj mértére vonatkozóan javaslattétel a Közgyűlés számára, az elfogadott költségvetés alapján gazdálkodás az Egyesület vagyonával,
- a tagságtól ill. harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelésének és felhasználásának ellenőrzése,
- az Egyesület gazdasági tevékenységével és elszámolásával kapcsolatos éves beszámoló előterjesztése a Közgyűlés számára,
- a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás, tagfelvétel jóváhagyása, döntés a tag kizárása ügyében,
- az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megszervezése, a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,
- az ügyrend elfogadása,
- döntés a Közgyűlés hatáskörébe nem utalt fontosabb szakmai, szervezeti és gazdasági kérdésekben, ezek végrehajtásának ellenőrzése,
- a jogszabályok ill. a Közgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtása.

4.) Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség tagjai (az elnök, a két alelnök, a titkár, valamint a három elnökségi tag), az Ellenőrző Bizottság tagjai. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.

Bármely politikai szervezethez bejegyzett egyesületi tag tisztségviselővé nem választható.

Az elnök megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre újra megválasztható.

Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
b) konferenciák és más rendezvények szervezése;
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;
d) az Egyesület működésének irányítása;
e) az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;
f) utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen.
g) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói felett.

Az alelnök feladatai:
a) az elnök konzultánsaiként működik, szakterületi megoszlásban;
b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
c) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
d) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

A titkár feladatai:
a) előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését,
b) gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli,
c) folyamatosan vezeti a tagok nyilvántartását, a tagok bejegyzéséről, törléséről gondoskodik,
d) nyilvántartást vezet a tagdíj befizetésekről.

Az elnökségi tag feladatai:
a) részt vesz az elnökség ülésein és döntéshozatalában,
b) részt vesz az ülések előkészítésében,
c) az elnök, alelnökök, titkár által esetileg átruházott egyes feladatokat elvégzi.

Vissza a lap tetejére

V.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az Egyesületet az Elnök, a Titkár és az Alelnök jogosultak önállóan képviselni.

A Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök és bármelyik elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

Vissza a lap tetejére

VI.
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll, a Közgyűlés választja meg tagjait.
Megbízatásuk 5 évre szól.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak.

Indokolt esetnek minősül és visszahívásra ad okot, ha az Ellenőrző Bizottság tagja
- jogszabálysértő módon,
- az Alapszabály rendelkezéseivel ellentétesen,
-a Közgyűlés határozataival össze nem egyeztethető módon jár el.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

Összeférhetetlenségi szabályok:

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;
b) a közhasznú szervezettel - a megbízatásán kívül - más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -; illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében nincs kizárva.

Az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet tagja egyik pártnak sem, politikai tevékenységet nem végezhet.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, mint vezető tisztségviselő, az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

Az Ellenőrző Bizottság működése

Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
Üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze.
Az Ellenőrző Bizottsági ülés napirendet is tartalmazó meghívóját a bizottsági tagoknak 8 nappal az ülés előtt írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.
Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha mindkét tag jelen van, és határozatait egyhangú döntéssel hozza.

Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni - neve feltüntetése mellett - a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a alapján:
a) a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
b) a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;
c) a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

a) az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;

b) ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Vissza a lap tetejére

VII.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapítják, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítő módon folytathat.

Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:
a) tagdíjak,
b) a jogi személy tagok átutalásai,
c) az Egyesület rendezvényeinek bevételei,
d) egyéb bevételek.

Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét és esedékességét a Közgyűlés állapítja meg. A tagok befizetéséről az Elnökség nyilvántartást vezet.

5/2006. (IV. 1.) Közgyűlési határozat
Az Egyesület tagjai kötelesek tagdíjat fizetni. A közgyűlés a levezető elnöknek a tagdíj mértékére vonatkozó javaslatát egyhangúlag elfogadja, tehát a tagdíj 3600,- Ft/év. A tagdíjfizetési kötelezettség a belépés napján keletkezik, folyamatos tagság esetén március 31-ig teljesíthető. Egyesület alakuló közgyűlése után befizetett tagdíjat a 2006. évi tagdíjnak kell tekinteni.

Az Egyesület az Elnökség határozata alapján jogosult más harmadik személyektől, hazai és külföldi, állami és magánszervezetektől támogatásokat igényelni és elfogadni.

Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
Az éves költségvetés keretein belül az Elnökség jogosult a felhasználás módját meghatározni.
Kifizetések az Elnök valamint bármely elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

Az Egyesület felelőssége:

Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok felelőssége csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig áll fenn, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

Vissza a lap tetejére

VIII.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján - az ügyészség gyakorolja.

IX.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület megszűnik, ha:
- a feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
- más Egyesülettel egyesül,
- az arra jogosult felügyelő szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

Az Egyesületből kilépett vagy kizárt tagot, valamint azt a tagot, akinek tagsága egyéb okból megszűnt, az Egyesület vagyona terhére térítés nem illeti meg.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. Az Egyesület megszűnése esetén a maradék vagyon a tagokat utolsó évi meghatározott és teljesített tagdíjfizetésük arányában illeti meg.

Vissza a lap tetejére

X.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2006. április 1. napján fogadta el.

Az alapító tagok tudomásul veszik, hogy jelen alapszabály érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges.

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Az Egyesület Alapszabályát a Pest Megyei Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és szükséges mellékleteivel együtt benyújtja.

Kelt: Pilis, 2006. április 1-én

Vissza a lap tetejére